A helyi anyagokból készült ház szerkezeti részei és a falak anyagai
Milyen részekből áll egy ház? Milyen természetes építőanyagok állnak rendelkezésre a Kárpát-medencében? Milyen falazati anyagokat ismerünk népi hagyatékunkból?
Milyen részekből áll egy ház? Milyen természetes építőanyagok állnak rendelkezésre a Kárpát-medencében? Milyen falazati anyagokat ismerünk népi hagyatékunkból?
A Kárpát-medence gazdag építőanyagokban.
Régészetileg és néprajzilag jól feltárt hazánk, így megállapítható, hogy mindenhol éltek egyszerű emberek – akik nem szállították távolról az otthonukhoz szükséges anyagokat. Egyrészt mert nem volt mivel, vagy ha volt is, túl költséges lett volna, másrészt elfogadták a környezetük adta lehetőségeket.
Minden tájegységnek megvan a jellemző kombinációja a fellelhető, illetve termeszthető építőanyagokból, amik persze időről időre változnak (például Őrségben boronafal cseréptetővel, Hegyháton vert fal zsúptetővel, Rábaközben paticsfal nádtetővel). Ezeket szeretném most annyira ismertetni, hogy általános rálátásunk legyen.
Küldetésem a természetes építkezés ismertetése; így „modern” anyagokkal, rétegrendekkel, gépészettel nem foglalkozom. Nem célom elavult és kényelmetlen megoldásokat sem népszerűsíteni. Amit szeretnék, az az, hogy szélesedjen látókörünk: hogy kevésbé terheljük a minket éltető környezetet messziről odalogisztikázott, ökológiai sebeket okozó, később újra nem használható ‘szeméttel’. Nem vagyok vaskalapos ‘nomád’ : van padlófűtésem, folyó hideg-meleg vizem, netem. A figyelmet szeretném felhívni, hogy léteznek a mai kor elvárásainak megfelelő, környezet-, és pénztárca tudatosabb megoldások, például gipszkarton térelválasztó helyett tapasztott-fonott sövényfal, alias patics, vagy hogy nem minden ház dózer azért, mert nem ismerjük az anyagában és technológiában hozzá illő javítási módot, például nem minden csuklónyi repedéssel tarkított vert fal kuka. Sokat meg lehet faszögekkel, speciális folttal „varrni”. Sokat már nem érdemes, de sokat csak a tudatlanság miatt bontották el.
